Sziasztok!Nos most sikerült időbe össze hoznom a részt.Nem is fűznék hozzá többet csak annyit,hogy jó olvasás!~Wiw
Mikor felébredtem már a kórteremben feküdtem a mellettem lévő ágyon pedig Liam.A szobában el helyezett fotelekben a srácok apa Liam szülei és nővérei plusz az én hugom aludt.Hirtelen nyílt az ajtó és bejött Ian.O-óó nekem most lesz végem.
-Szia kicsim miért nem szóltál,hogy műtéted lesz és mégsem tudsz jönni?-jött oda az ágyam mellé majd megakart csókolni de elhúztam a fejem.-Mi a baj?-nézett rám aggódva.
-Ian beszélnünk kell-néztem rá jelentőség teljesen.
-Tudom-sütötte le szemeit.
-Tudod?Honnan?-Na most vagyok nagy szarba.
-Nem vagyok hülye Vic-nézett rám kicsit idegesen.-Láttam mikor bejöttem,hogy nézel Rá.És nekem is mondanom kell valamit.-Hangja elhalkult és a dühnek már nyoma sem volt a szemébe.-Elköltözünk Los Angelesbe.-Mondta elég halkan.Szerintem még ő sem hitte,hogy meghallom de mégis halottam.
-Ian ez akkor sem olyan nagy dolog mint amit én tettem.-Néztem rá most először mióta itt van.Keserűn elmosolyodott.-Figyelj nem így akartam elmondani de lehet sőt biztos,hogy jobb lenne ha szakítanánk.Hiszen
ha tudod,hogy több van köztem és Harry között mint barátság te pedig egy másik kontinensen fogsz élni akkor ez így nem kapcsolat.-Mondtam el neki a majdnem teljes igazságot.Jobb ha nem tud arról,hogy nem csak,hogy többet érzek Harry iránt mint barátságot vagy szimpla szimpátiát hanem visszavonhatatlanul bele szerettem.
-Igazad van.De attól még maradhatnánk barátok?Nem bírnám ki ha elveszítenék egy nagyon jó barátot.-Nézet rám bizakodóan.Hirtelen elgondolkodtam rajta,hogy ez jó ötlet vagy nem.De nem akartam még ennél is jobban megbántani Őt aki kihúzott a gödörből.Végső elkeseredésemben végig néztem a nem is olyan kis tárasságon majd tekintetem megakadt egy zöld szempáron.Kérdőn néztem rá.Gondolom mindent hallott szóval reménykedtem benne,hogy egyet ért velem.Bólintott egyet ami azt jelenti,hogy egy véleményen vagyunk.Elmosolyodtam majd vissza fordultam Ian-hez.
-Figyelj Ian...-Húztam neki az agyát mint régen.-Gondolkodtam és úgy döntöttem,hogy igen maradhatunk barátok.-Mosolyogtam rá majd fekve ahogy lehetett megöleltem Öt.
-Köszönöm Vic.Mondanám,hogy gyertek ki a repülőtérre de te így nem jöhetsz meg nem lehetek ilyen önző-mosolyodott el.
-Tényleg mikor indul a repülő gépetek L.A.-be?-Kérdeztem rá már és is mosolyogva.
-Holnap 10 órakor-Húzta el a száját.Szóval akkor lehet,hogy most látom őt utoljára.
-Akkor ha elmész tudnod kell valamit.A vizsgálat szerint amit tegnap elvégeztek rajtam Liam és én testvérek vagyunk-Mondtam neki.Ahogy láttam ő is padlót fogott.
-Ez most komoly?-Bólintottam-Húúú
-Az.-Nevettem fel.Félre néztem Harry-re aki mosolyogva figyelte a beszélgetésünk.Ian közelebb hajolt a fülemhez majd mosolyogva megszólalt.
-Szólj Harry-nek,hogy jöjjön ide meg szeretném ismerni,hogy ki az aki vigyázni fog rád ha én már nem leszek itt melletted.-suttogta bele a fülemhez.Elmosolyodtam,hogy még mindig mennyire félt.Harry felé fordultam majd intettem neki,hogy jöjjön ide.Felállt majd óvatosan ide bicegett. Arrébb csúsztam az ágyon ami egy kicsit fájt de legalább Harry-t magam mellet tudhattam.Ian még egy fél órát maradt mivel még pakolnia kell neki az biztos,hogy ő és Harry kedvelik egymást sőt kitudja lehet,hogy egy életre szóló barátságot kötöttek egymással.Miután Ian elment a többiek is elkezdtek ébredezni.Mindenki odajött hozzám majd érdeklődtek,hogy érzem magam.A válaszom egy a körülményekhez képest egész jól volt.Pár percel később Liam is ébredezni kezdett.Rám nézett majd elmosolyodott.Ő tudta,hogy én a huga vagyok az orvosok elmondták neki mielőtt őt is elaltatták volna.
-Köszönöm hugi-Emelte ki az utolsó szót.Apa arcára kiült az ijedelem ahogy Karen-era is.Liam tudta,hogy mit csinál szembesíteni akarta őket a ténnyel,hogy azt már tudjuk,hogy testvérek vagyunk de azt még nem,hogy mégis hogyan.
-Apa kérlek mondt el vagy te Karen,hogy történt ez az egész.-Néztem rájuk kérlelően.Végül apa megszólalt.
-Kicsim te nem tudsz róla de én egyszer megcsaltam anyád Karen pedig akkor vált el Liam apjától.Anyáddal akkor nagyon össze vesztünk és el is költöztem otthonról Karen-hez mivel mi együtt nőttünk fel és tudtuk,hogy mindig számíthatunk majd a másikra és hát hozzá költöztem Liam-et addig saját fiamlént neveltem fel míg te meg nem születtél akkor úgy döntöttünk anyáddal.hogy kibékülünk ugyan is akkor született meg a közös gyerekünk Liz és akkor békült ki Karen és Geoff is.Mivel Geoff nem tudott rólad így Karen-nel úgy döntöttünk,hogy te velem fogsz élni és anyád is nagyon örült neki,hogy két ilyen gyönyörű lánya volt.Tori a 18-adik szülinapokor akartuk neked elmondani de anyád megígértette velem,hogy ezt sosem fogom nektek elmondani.De most elkellet mondanom az igazat.Nos ez az igazság.-Lefagytam.Egy épkézláb mondat nem jutott az eszembe elemben Liam-el aki egyből a lényegre tért.
-Szóval akkor ha én most nem kerülök kórházba ezt valószínűleg sosem tudjuk meg?-Kérdezte ingerülten bátyám.
-Liam nyugi nem szabad felizgatnod magad.-Mentem át mellé hátha egy kicsit sikerül megnyugtatnom.
-Neked meg nem szabadna felállnod-mondta nevetve miközben befészkeltem magam mellé.Az ajtó megint nyílt és bejött rajat Danielle El Anne és Gemma is kezükben egy rakat kajával.Dani mosolyogva nézte ahogy Liam védelmezően magához húz majd egy puszit nyom a hajamra.
2012. december 23., vasárnap
2012. december 21., péntek
5.Fejezet Ez biztos?
Sajnálom a hosszú kihagyást de az utóbbi időben elég sok TZ-ket írtunk sőt még szünet után is írunk angolból de inkább írom a történetet mint,hogy tanuljak:)Túl unalmas :///.Ennek a nincs kedvem tanulni dolognak is megvan a következménye NEM GÉPEZHETEK!!.Egyébként mit gondoltok Haylor-ról?Tudom már egy idelye ez megy de muszáj volt megkérdeznem.Egyébként amiket hallok és olvasok azok alapján nem tesz jót a bandának.Én személy szerint "szeretem" Taylor zenéjét de magát a csajt nem.Állítólag csak ebben az éveben Harry-vel együtt 14 O.o pasija volt.Nem is szaporítom tovább a szót .
JÓ OLVASÁST! ~Wiw
Ian hangja más volt mint amit már megszoktam tőle.Olyan furcsa és félelemmel teli.Nem akartam egyedül hagyni Harry-t de muszáj volt elmennem lerendezni a dolgokat Vele.Segítettem Anne-nek és Gemmá-ak lerendezni a srácokat majd kimentem és be szálltam a kocsimba,mikor rájöttem,hogy a kulcs Liam-nél van.Gyorsan vissza szaladtam a házba,hogy megkeressem őt.Épp mentem volna be Harry szobályába mikor lentről Gemma kiáltását halottam meg.Azonnal lerohantam a nappaliba majd a konyhába ahol megláttam Liam-et a földön Gemmát pedig mellette térdelni.
-Gemma mi történt?-Néztem rá kétségbe esetten.
-Nem tudom.Bejöttem,hogy segítsek neki Harry-nek felvinni a kaját majd lépett egyet és összeesett-Hadarta el egy szuszra a lány miközben szemeiből patakként folytak a könnyei.
-Anne légyszi hívd a mentőket-Kiabáltam fel az emeletre.
-Miért mi történt?-rohant le a lépcsőn-Tori hol vagytok?
-Itt a konyhában-Válaszoltam miközben Liam életjeleit néztem meg -Basszus Gemma segíts!-Néztem rá könnyes tekintettel ugyanis Liam pulzusát alig lehetett kitapintani.
-Itt meg mi...Úr isten mi van Liam-mel?-Kérdezte Anne.Gyorsan odadobtam neki a telefonom amibe az előbb bepötyögtem a mentők számát.Anne szinte azonnal kapcsolt és tárcsázta a számot.Lediktálta a címet majd közölték,hogy 10 percen belül itt vannak.Idő közben Harry is lejött aki hirtelen azt sem tudta mit csináljon.Ahogy a telefonban mondták 10 perc múlva már kint is voltak a mentősök.Liam-mel akartam menni de Anne ragaszkodott hozzá,hogy ő menjen.Amint a szirénázó mentőautó elhagyta az utcát azonnal betuszkoltam mindenkit a kocsiba majd a kocsikulccsal a kezemben mentem vissza többiekhez.Amilyen gyorsan csak tudtam mentem végig az utcákon még el nem értük a kórházat.Gemma elment megkeresni Anne-t,én pedig segítettem Harry-nek bejönni.A recepciónál Gem és Anne vártak majd mikor oda értünk elindultunk Liam kórterem felé.Mikor a doki kijött azonnal letámadtam.
-Doktor úr mondja ugye rendbe jön Liam?-Néztem rá kérlelően bár éreztem,hogy valami komoly baj van
-Sajnálom de nem mondhatok semmi biztatót.Mr.Payne mint tudjuk 1 vesével él és fenn áll a veszély,hogy ez a veszélye is felmondja a szolgálatot.Ha reggelig nem javul az állapota donort kell neki keresni vagy akár meg is hallhat.-mondta rezzenéstelen arccal a doki.
-És ha kell donor bárki jó lehet akinek ugyan az a vércsoportja mint Liam-nek akár egy barát is?-Kérdeztem meg az előttem áló dokit akit Mr.Austin-nak hívtak.
-Igen ezt jól mondtad kedvesem...-hirtelen Liam kórterméből kijött egy nővér és azonnal behívta Mr.Austin-t.Nem bírtam mozdulni csak üres tekintettel bámultam magam elé.Hirtelen egy kéz karolta át a derekam majd mikor oldalra néztem szembe találtam magam egy könnyes smaragdzöld szempárral.Ahogy ránéztem azonnal a karjaiba borultam és zokogni kezdtem.Kezét fel-le járatta a hátamon nyugtatás kép.
A doki feszülten jött ki a kórteremből majd azonnal odajött hozzánk.
-Nos-kezdett bele a mondandójába-Mr.Payne életjelei gyengülnek sürgősen kell egy donort találnunk-Nézett rá jelentőség teljesen.Tudtam mit kell tennem.
-Mr.Austin én szeretném ha engem megvizsgálnának mint donort.-Láttam hogy Harry-nek kifolyik 1-2 könnycsepp a szeméből és erősebben huzott magához.
-Biztos benne Tori?
-Teljesen.Veszíteni valóm nincs max csak 1 vese de a másikkal még ugyan úgy tudok egészségesen élni.-Mondtam határozottan.
.-Rendben akkor jöjjön el velem vérvételre-mondta majd elindult a laborba.Amint a doki eltűnt a folyosó végén Harry szorosan húzott magához majd ajkait az enyémekre helyezte és lágyan és féltőn megcsókolt.
-Nyugi nem lesz semmi baj még az sem biztos hogy jó leszek donornak.-simítottam végig karján.
-De én akkor is féltelek most kaptalak vissza nem akarlak elveszíteni.-Mondta miközben arcom két keze közé fogta és egy homlok puszit kaptam.
-Nem fogsz ígérem -adtam a szájára egy szájra puszit majd elmentem a laborba.Mr. Austin már várt rám.Leültem az egyik székre majd éreztem egy enyhe szúrást.Pár másodpelrcel később már az eredményekre vártam.Pár perc múlva vissza jöt Mr. Austin.
-Nos Tori Ön testvéri kapcsolatban áll Liam-mel a vércsoportotok megegyezik szóval alkalmas vagy donornak.-Na álljon meg a menet.MI??Liam a bátyám nem az nem lehet.
-Mr.Austin biztos benne hogy én és Liam testvérek vagyunk?
-100%-nézte meg újra papírját amit át nyujtott nekem.Lesokkolva mentem vissza a többiekhez.Idő közben bejöttek a srácok Liz és Danielle is.
Az utóbbi azonnal oda jött hozzám majd szorosan átölelt.
-Köszönöm,hogy próbálsz segíteni.-suttogta a fülembe
-Nem csak próbálok hanem segíteni fogok.-mondtam neki majd elengedtem.Mindenki körbe állt és várták,hogy mit mondok.
-Hát...szerintem a vérvizsgálat mindent elmond.-adtam át a hozzám legközelebb álló személynek a leletet aki Louis volt.
-Liam és Tori..-kezdett bele de hirtelen megállt-ez biztos?-Bólintottam egy nagyot
-Igen Liam és Tori folytasd-nézett Louis-ra Harry idegesen és sürgetően.
-Liam és Tori testvérek a vércsoportjuk megegyezik és Tori alkalmas donornak.-Fejezte be a mondatot Louis.Hirtelen mindenki lefagyott Liz-t ez az egész lesokkolta.Mr.Austin vissza jött,hogy megkérdezze felkészültem-e a műtétre.Beleegyezően bólintottam.Mindenki csoportosan megölelt plusz Harry-től kaptam egy csókot amibe minden érzését belesűrítette.
-Vissza jövök-suttogtam neki majd elengedtem és kövedtem a dokit aki elküldött átöltözni valamilyen ilyen izébe(bocsi nem tudom a nevét szerk.megj.) majd bementem a műtőbe.Liam-et már bevitték majd a mellette lévő ágyra lefektettek és elaltattak.
JÓ OLVASÁST! ~Wiw
Ian hangja más volt mint amit már megszoktam tőle.Olyan furcsa és félelemmel teli.Nem akartam egyedül hagyni Harry-t de muszáj volt elmennem lerendezni a dolgokat Vele.Segítettem Anne-nek és Gemmá-ak lerendezni a srácokat majd kimentem és be szálltam a kocsimba,mikor rájöttem,hogy a kulcs Liam-nél van.Gyorsan vissza szaladtam a házba,hogy megkeressem őt.Épp mentem volna be Harry szobályába mikor lentről Gemma kiáltását halottam meg.Azonnal lerohantam a nappaliba majd a konyhába ahol megláttam Liam-et a földön Gemmát pedig mellette térdelni.
-Gemma mi történt?-Néztem rá kétségbe esetten.
-Nem tudom.Bejöttem,hogy segítsek neki Harry-nek felvinni a kaját majd lépett egyet és összeesett-Hadarta el egy szuszra a lány miközben szemeiből patakként folytak a könnyei.
-Anne légyszi hívd a mentőket-Kiabáltam fel az emeletre.
-Miért mi történt?-rohant le a lépcsőn-Tori hol vagytok?
-Itt a konyhában-Válaszoltam miközben Liam életjeleit néztem meg -Basszus Gemma segíts!-Néztem rá könnyes tekintettel ugyanis Liam pulzusát alig lehetett kitapintani.
-Itt meg mi...Úr isten mi van Liam-mel?-Kérdezte Anne.Gyorsan odadobtam neki a telefonom amibe az előbb bepötyögtem a mentők számát.Anne szinte azonnal kapcsolt és tárcsázta a számot.Lediktálta a címet majd közölték,hogy 10 percen belül itt vannak.Idő közben Harry is lejött aki hirtelen azt sem tudta mit csináljon.Ahogy a telefonban mondták 10 perc múlva már kint is voltak a mentősök.Liam-mel akartam menni de Anne ragaszkodott hozzá,hogy ő menjen.Amint a szirénázó mentőautó elhagyta az utcát azonnal betuszkoltam mindenkit a kocsiba majd a kocsikulccsal a kezemben mentem vissza többiekhez.Amilyen gyorsan csak tudtam mentem végig az utcákon még el nem értük a kórházat.Gemma elment megkeresni Anne-t,én pedig segítettem Harry-nek bejönni.A recepciónál Gem és Anne vártak majd mikor oda értünk elindultunk Liam kórterem felé.Mikor a doki kijött azonnal letámadtam.
-Doktor úr mondja ugye rendbe jön Liam?-Néztem rá kérlelően bár éreztem,hogy valami komoly baj van
-Sajnálom de nem mondhatok semmi biztatót.Mr.Payne mint tudjuk 1 vesével él és fenn áll a veszély,hogy ez a veszélye is felmondja a szolgálatot.Ha reggelig nem javul az állapota donort kell neki keresni vagy akár meg is hallhat.-mondta rezzenéstelen arccal a doki.
-És ha kell donor bárki jó lehet akinek ugyan az a vércsoportja mint Liam-nek akár egy barát is?-Kérdeztem meg az előttem áló dokit akit Mr.Austin-nak hívtak.
-Igen ezt jól mondtad kedvesem...-hirtelen Liam kórterméből kijött egy nővér és azonnal behívta Mr.Austin-t.Nem bírtam mozdulni csak üres tekintettel bámultam magam elé.Hirtelen egy kéz karolta át a derekam majd mikor oldalra néztem szembe találtam magam egy könnyes smaragdzöld szempárral.Ahogy ránéztem azonnal a karjaiba borultam és zokogni kezdtem.Kezét fel-le járatta a hátamon nyugtatás kép.
A doki feszülten jött ki a kórteremből majd azonnal odajött hozzánk.
-Nos-kezdett bele a mondandójába-Mr.Payne életjelei gyengülnek sürgősen kell egy donort találnunk-Nézett rá jelentőség teljesen.Tudtam mit kell tennem.
-Mr.Austin én szeretném ha engem megvizsgálnának mint donort.-Láttam hogy Harry-nek kifolyik 1-2 könnycsepp a szeméből és erősebben huzott magához.
-Biztos benne Tori?
-Teljesen.Veszíteni valóm nincs max csak 1 vese de a másikkal még ugyan úgy tudok egészségesen élni.-Mondtam határozottan.
.-Rendben akkor jöjjön el velem vérvételre-mondta majd elindult a laborba.Amint a doki eltűnt a folyosó végén Harry szorosan húzott magához majd ajkait az enyémekre helyezte és lágyan és féltőn megcsókolt.
-Nyugi nem lesz semmi baj még az sem biztos hogy jó leszek donornak.-simítottam végig karján.
-De én akkor is féltelek most kaptalak vissza nem akarlak elveszíteni.-Mondta miközben arcom két keze közé fogta és egy homlok puszit kaptam.
-Nem fogsz ígérem -adtam a szájára egy szájra puszit majd elmentem a laborba.Mr. Austin már várt rám.Leültem az egyik székre majd éreztem egy enyhe szúrást.Pár másodpelrcel később már az eredményekre vártam.Pár perc múlva vissza jöt Mr. Austin.
-Nos Tori Ön testvéri kapcsolatban áll Liam-mel a vércsoportotok megegyezik szóval alkalmas vagy donornak.-Na álljon meg a menet.MI??Liam a bátyám nem az nem lehet.
-Mr.Austin biztos benne hogy én és Liam testvérek vagyunk?
-100%-nézte meg újra papírját amit át nyujtott nekem.Lesokkolva mentem vissza a többiekhez.Idő közben bejöttek a srácok Liz és Danielle is.
Az utóbbi azonnal oda jött hozzám majd szorosan átölelt.
-Köszönöm,hogy próbálsz segíteni.-suttogta a fülembe
-Nem csak próbálok hanem segíteni fogok.-mondtam neki majd elengedtem.Mindenki körbe állt és várták,hogy mit mondok.
-Hát...szerintem a vérvizsgálat mindent elmond.-adtam át a hozzám legközelebb álló személynek a leletet aki Louis volt.
-Liam és Tori..-kezdett bele de hirtelen megállt-ez biztos?-Bólintottam egy nagyot
-Igen Liam és Tori folytasd-nézett Louis-ra Harry idegesen és sürgetően.
-Liam és Tori testvérek a vércsoportjuk megegyezik és Tori alkalmas donornak.-Fejezte be a mondatot Louis.Hirtelen mindenki lefagyott Liz-t ez az egész lesokkolta.Mr.Austin vissza jött,hogy megkérdezze felkészültem-e a műtétre.Beleegyezően bólintottam.Mindenki csoportosan megölelt plusz Harry-től kaptam egy csókot amibe minden érzését belesűrítette.
-Vissza jövök-suttogtam neki majd elengedtem és kövedtem a dokit aki elküldött átöltözni valamilyen ilyen izébe(bocsi nem tudom a nevét szerk.megj.) majd bementem a műtőbe.Liam-et már bevitték majd a mellette lévő ágyra lefektettek és elaltattak.
2012. december 1., szombat
4.Fejezet Veled akarok lenni
Tudom sokat késtem de nem volt életkedvem felrakni.De most viszont hozom és holnapra lehet ,hogy jön a kövi is de megjegyzem még egyszer CSAK LEHET. Sajnálom ,hogy nem hoztam de nem tudtam befejezni a részt.De hála az unalmas irodalomnak megírtam.A részről csak annyit,hogy kurva szar és rövid de most ez jött ki belőlem.
Pusszant Wiw.
4.Fejezet.Veled akarok lenni.
Tori szemszöge
Harry csókja meglepett,de jó volt.A pillangóim felébredtek.Kezeim automatikusan a nyaka köré fontam,míg ő derekamnál fogva húzott magához közelebb.Mikor elváltunk beugrott egy kép Ian-ről és,hogy Én most konkrétan megcsaltam.De nem érdekelt.Az igazi szerelmemmel lehettem.
-Mi a baj?-kérdezte Harry miközben vissza feküdt.Mivel húzott magával Én meg nem akartam fájdalmat okozni neki azzal,hogy rádőlök így inkább felálltam és a mellkasa mellé ültem.Kezeit derekam köré fonta Én pedig azokat az övével.-Szóval mi a baj?-kérdezte meg újra egy akkora mosollyal a fején amely fültől fülig ér.
-Csak gondolkoztam.Tudod kb. 1 éve költözött egy család Holmes Chaple-ba és a fiúval akit Ian-nek hívnak nagyon jó barátok lettünk majd fél éve úgy döntöttünk,hogy megpróbáljuk együtt és azóta is együtt vagyunk -az arcát fürkésztem amelyről eltűnt az a mosoly és a szorításon is engedett a derekam körül de én még mindig tartottam a kezét.-De tudott mi az érdekes-Fojtattam mondandóm.
-Nem.Mi!
-Az,hogy soha sem féltem,hogy elveszítem.Tudtam hogyha mi ezt megpróbáljuk és szakítunk többet nem lehetünk barátok.De anno amikor még nem voltál együtt Lis-zel féltem neked bevallani az érzéseimet 2 ok miatt.Az első,hogy nem viszonzod és utána már nem lehetünk barátok.A második pedig ,hogy ugyan úgy érzel mint én megpróbáljuk szakítunk és elveszítelek-Vallottam be az érzéseimet.Elmosolyodott majd végig simított kezemen.Lehúzott maga mellé,hogy fejünk egy magasságba majd közelebb hajolt a fülemhez.
Harry csókja meglepett,de jó volt.A pillangóim felébredtek.Kezeim automatikusan a nyaka köré fontam,míg ő derekamnál fogva húzott magához közelebb.Mikor elváltunk beugrott egy kép Ian-ről és,hogy Én most konkrétan megcsaltam.De nem érdekelt.Az igazi szerelmemmel lehettem.
-Mi a baj?-kérdezte Harry miközben vissza feküdt.Mivel húzott magával Én meg nem akartam fájdalmat okozni neki azzal,hogy rádőlök így inkább felálltam és a mellkasa mellé ültem.Kezeit derekam köré fonta Én pedig azokat az övével.-Szóval mi a baj?-kérdezte meg újra egy akkora mosollyal a fején amely fültől fülig ér.
-Csak gondolkoztam.Tudod kb. 1 éve költözött egy család Holmes Chaple-ba és a fiúval akit Ian-nek hívnak nagyon jó barátok lettünk majd fél éve úgy döntöttünk,hogy megpróbáljuk együtt és azóta is együtt vagyunk -az arcát fürkésztem amelyről eltűnt az a mosoly és a szorításon is engedett a derekam körül de én még mindig tartottam a kezét.-De tudott mi az érdekes-Fojtattam mondandóm.
-Nem.Mi!
-Az,hogy soha sem féltem,hogy elveszítem.Tudtam hogyha mi ezt megpróbáljuk és szakítunk többet nem lehetünk barátok.De anno amikor még nem voltál együtt Lis-zel féltem neked bevallani az érzéseimet 2 ok miatt.Az első,hogy nem viszonzod és utána már nem lehetünk barátok.A második pedig ,hogy ugyan úgy érzel mint én megpróbáljuk szakítunk és elveszítelek-Vallottam be az érzéseimet.Elmosolyodott majd végig simított kezemen.Lehúzott maga mellé,hogy fejünk egy magasságba majd közelebb hajolt a fülemhez.
-És most félsz?-suttogta fülembe.Kirázott tőle a hideg amit ő észrevett és elmosolyodott.
-Őszintén?-bólintott-Nem-jelentettem ki határozottan.Kezét végig simította arcomon majd közelebb hajolt.
-Jó mert én sem .-Suttogta ajkaimra majd lezárta a kettőnk közötti távolságot és megcsókolt.-Tori költözz hozzám ha kiengedtek nem akarom,hogy távol legyél tőlem.
-Figyelj Harry szeretlek de nem lehet hisz..-nem hagyta,hogy befejezzem a mondatot közbe vágott.
-Hisz neked ott van Ian-szomorodott el.Elmosolyodtam amit ő furcsállt.
-Nem,nem ezt akartam mondani hanem hogy mit szólnának hozzá a többiek és Liz.-Harry felnevetett majd magához húzott én pedig szorosan bújtam hozzá.
-Neked mióta szőke a hajad?-fogott meg a hajamból egy tincset.
-Kb. 1 éve Liz-nek meg a szakításotok óta.Úgy gondolta kell a változás.-Mondtam miközben köröket rajzoltam kidolgozott mellkasán.Éreztem,hogy elálmosodom majd később valaki betakar s egy csókot nyom a számra.
3 HÉTTEL KÉSŐBB
Harry szemszöge
Végre ma haza mehetek.Anyával beszéltem é ragaszkodik hozzá.hogy Holmes Chaple-be menjek.Tori elmondott mindent Liz-nek.Hát...jól fogadta.Kicsit kiakadt,hogy Ő megmondta azt,hogy anno volt köztünk valami.Igen volt...levegő.2 napig tartott mire kibékítettem Őket.Tori megbeszélte az apjával,hogy vissza jön Holmes Chaple-be,s mint utólag kiderült Rob még nem fogott hozzá a költözéshez aminek Tori nagyon örült.Az orvosok annak viszont nem,hogy minden este itt aludt.Reggelente egy csókkal ébresztett ami ma elmaradt.Szemeim azonnal kipattantak s végig futtattam a szobán.Tekintetem megakadt az erkély ajtón ami nyitva volt.Telefonom elvettem az ágy mellől majd kibicegtem az erkélyre.Megérzésem nem csalt ott állt a korlátnak támaszkodva és nézte a London Eye-t.Óvatosan mögé bicegtem majd átöleltem a derekát.
-Miért jöttél ki?-súgtam a fülébe majd belepusziltam a nyakába.
-Nem tudtam aludni,téged pedig nem volt szivem felébreszteni.-fordult felém,majd leugrott a korlátról és megcsókolt.-Pakolnunk kéne nem gondolod?-fonta karját a nyakam köré majd még kócos hajammal kezdett el játszani.
-Kéne de nincs kedvem.-hajtottam fejem a vállára.Nem tudom meddig állhattunk kint de egyszer csak Louis kiáltását hallottuk meg.
-Édesem hol vagy?Tori ha bármit is tettél vele kinyírlak.-fenyegette az előttem álló lányt aki hangosan felnevetett.-Szóval itt vagytok.Victoria azonnal engedd el a szerelmemet.-Játszotta a szerepét Lou.
-Mert ha nem mi lesz?-kekeckedett Tori.
-Őőőőőő...azt nem tudom,de engedjétek el egymást és befelé pakolni.
-Oké megyünk-mondtam a mögöttünk álló egyednek.Gyorsan adtam egy csókot Torinak majd ujjainkat összefűzve indultunk vissza.Amint beléptünk meglepő látvány tárult elénk.Liam a ruháimat pakolta,El Toriét,Zayn az ágyon feküdt és twitterezett de ez még semmi Niall és Liz a fotelben csókolózott!Leeyum hozzám vágott egy pólót ugyan is csak egy melegítő alsó volt rajtam.A pólót nemes egyszerűséggel magamra kaptam.
-Nah minden kész!-kurjantott egyet Louis.Zayn odaadta a mankóm majd elindultunk a kocsikhoz.A parkolóba érve a srácok betuszkoltak Tori kocsijának hátsó ülésére majd Ő is mellém ült.Liam elfoglalta helyét a volán mögött Zayn pedig mellette.A többiék Lou-val jöttek.Az utat hazáig végig aludtam.
-Harry kelj fel megjöttünk-ébresztgetett Tori .Mikor eljutottak szavai az agyamig szemeim azonnal kipattantak majd a mellettem ülő lányra néztem.
-Mi már itthon vagyunk?-Néztem körbe és megpillantottam a házunkat aminek az ajtajában anya várt.Tori kiszállt mellőlem majd átsétált az én oldalamra kinyitotta az ajtót majd segített kiszállni.Hirtelen megszólalt a telefonja.
-Ian-nézett rám kétségbe esetten.Bólintottam,hogy vegye fel-Igen?-szólt bele a készülékbe.5 percen keresztül csak aha és okét hallottam.
-Most?-kerekedett ki Tori szeme-Uhh oké akkor fél óra és ott vagyok.-tette le a telefont.-Találkozni akar velem-sütötte le a szemét.
Hé megértem a pasid és joga van veled lennie-csúsztattattam kezem álla alá majd megemeltem azt kényszerítve,hogy a szemembe nézzen.
-De én veled akarok lenni-bújt hozzám.Kezeim dereka köré fontam majd egy puszit nyomtam a hajára.
-Miért jöttél ki?-súgtam a fülébe majd belepusziltam a nyakába.
-Nem tudtam aludni,téged pedig nem volt szivem felébreszteni.-fordult felém,majd leugrott a korlátról és megcsókolt.-Pakolnunk kéne nem gondolod?-fonta karját a nyakam köré majd még kócos hajammal kezdett el játszani.
-Kéne de nincs kedvem.-hajtottam fejem a vállára.Nem tudom meddig állhattunk kint de egyszer csak Louis kiáltását hallottuk meg.
-Édesem hol vagy?Tori ha bármit is tettél vele kinyírlak.-fenyegette az előttem álló lányt aki hangosan felnevetett.-Szóval itt vagytok.Victoria azonnal engedd el a szerelmemet.-Játszotta a szerepét Lou.
-Mert ha nem mi lesz?-kekeckedett Tori.
-Őőőőőő...azt nem tudom,de engedjétek el egymást és befelé pakolni.
-Oké megyünk-mondtam a mögöttünk álló egyednek.Gyorsan adtam egy csókot Torinak majd ujjainkat összefűzve indultunk vissza.Amint beléptünk meglepő látvány tárult elénk.Liam a ruháimat pakolta,El Toriét,Zayn az ágyon feküdt és twitterezett de ez még semmi Niall és Liz a fotelben csókolózott!Leeyum hozzám vágott egy pólót ugyan is csak egy melegítő alsó volt rajtam.A pólót nemes egyszerűséggel magamra kaptam.
-Nah minden kész!-kurjantott egyet Louis.Zayn odaadta a mankóm majd elindultunk a kocsikhoz.A parkolóba érve a srácok betuszkoltak Tori kocsijának hátsó ülésére majd Ő is mellém ült.Liam elfoglalta helyét a volán mögött Zayn pedig mellette.A többiék Lou-val jöttek.Az utat hazáig végig aludtam.
-Harry kelj fel megjöttünk-ébresztgetett Tori .Mikor eljutottak szavai az agyamig szemeim azonnal kipattantak majd a mellettem ülő lányra néztem.
-Mi már itthon vagyunk?-Néztem körbe és megpillantottam a házunkat aminek az ajtajában anya várt.Tori kiszállt mellőlem majd átsétált az én oldalamra kinyitotta az ajtót majd segített kiszállni.Hirtelen megszólalt a telefonja.
-Ian-nézett rám kétségbe esetten.Bólintottam,hogy vegye fel-Igen?-szólt bele a készülékbe.5 percen keresztül csak aha és okét hallottam.
-Most?-kerekedett ki Tori szeme-Uhh oké akkor fél óra és ott vagyok.-tette le a telefont.-Találkozni akar velem-sütötte le a szemét.
Hé megértem a pasid és joga van veled lennie-csúsztattattam kezem álla alá majd megemeltem azt kényszerítve,hogy a szemembe nézzen.
-De én veled akarok lenni-bújt hozzám.Kezeim dereka köré fontam majd egy puszit nyomtam a hajára.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)